Csomagolás

 

ALPLA hírlevél, 2020. november

 

 

 

A mikroműanyagokról

A PET palackok elterjedésével egyre gyakrabban lehet hallani, hogy a PET palackba csomagolt italok nagy mennyiségű mikroműanyagot tartalmaznak. Ezzel az állítással kapcsolatos valóság a következő.

A mikroműanyagok egész környezetünkben elterjedt szennyező anyagok. A mikroműanyagok jelenléte a természetben globális problémává vált. Az UV sugárzás hatására a műanyag termékek kis részekre és mikrorészecskékre bomlanak (ezek az úgy nevezett mikroműanyagok). Az ebből és más forrásokból származó mikrorészecskék a környezet számos területén megjelennek.

Jelenleg a mikroműanyagoknak nincs egységes meghatározása, nem áll rendelkezésre a mérésükre szolgáló hivatalos elemzési módszertan, amely lehetővé tenné összehasonlítható adatok

A „mikroműanyag” kifejezés különböző eredetű, méretű és kémiai összetételű apró műanyag részecskék gyűjtőneve. A mikroműanyagok számos forrásból kerülhetnek a környezetbe.

A Fraunhofer Intézet tanulmánya szerint a mikroműanyagok 60%-a közlekedés, szolgáltatások és az építőipar közvetítésével kerül a környezetbe. A gépjárművekkel való közlekedés során például a gumik, valamint az aszfalt kopása során. A mikroműanyagok kibocsátáshoz hozzájárulnak továbbá a műszálas textíliák mosása, a cipőtalpak kopása, szemetelés, a csomagolóanyagok, halászhálók, stb. nem megfelelő hulladékfeldolgozása. Például ha egy műanyag zacskó a tengerbe kerül, egy idő múlva felaprózódik.

A mikroműanyagok mindenhol megtalálhatók a környezetben, előfordulnak tengervízben, szennyvízben, édesvízben, ételben, levegőben, folyó és palackozott ivóvízben.

A mikroműanyagok különböző módokon jutnak az édesvizekbe: elsősorban felszíni vizekből és kezelt, illetve kezeletlen szennyvízből, a szennyvízlevezető csatornák túlfolyásából, az ipari szennyvízből, a lebomló műanyaghulladékból, és a légkörből. Arról azonban kevés adat áll rendelkezésre, hogy melyik forrás ilyen mértékben járul hozzá a mikroműanyag tartalomhoz. Továbbá, a rendelkezésre álló korlátozott számú bizonyíték arra utal, hogy a mikroműanyagok a vízbe kerülhetnek a csapvíz szállítása, illetve a palackozott víz palackozás folyamata során is.

A palackozott ásványvízbe a műanyag palackkal való érintkezés során nem kerül mikroműanyag, a műanyag palack nem bocsát ki a vízbe mikroműanyagokat. Jelenleg pontosan nem meghatározható, honnan kerülhetnek nyomokban mikroműanyagok az élelmiszerekbe, illetve italokba. Továbbá, a mai napig nem lehetséges tudományos következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy az esetlegesen mikroműanyagokat tartalmazó ételek és italok egészségügyi kockázatot jelentenek-e.

A továbbiakban néhány, a mikroműanyagokkal foglalkozó tudományos kutatás eredményét ismertetjük (Forrás: EFBW, European Federation of Bottled Waters)

Az EFSA 2016. május 26-án kiadott, „A mikroműanyagok és a nano-műanyagok jelenléte az élelmiszerekben, különös tekintettel a tenger gyümölcseire” c. tudományos véleménye szerint:

A vizsgálati módszerek és érvényben lévő tanulmányok hiánya miatt nem lehetséges megfelelően nyomon követni a szájon át elfogyasztott mikroműanyagok lebomlását és sorsát.

A rendelkezésre álló tanulmányok azt mutatják, hogy a bélfalon történő felszívódás mértéke kifejezetten alacsony (in vivo tanulmányok), csak a mikroméretű részecskék (<150 µm) érhetik el a belső szerveket.

Embereket vizsgáló tanulmányokból nem vonható le további következtetés

2018. októberében a Kockázatelemzési Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) kiadta az első olyan tanulmányt, amely állatokon (in vitro) illetve tenyésztett emberi bélsejtek belső felületén végeztek (in vitro). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a méretű részecskék képesek felszívódni az emberi bélsejtek belső felületén a bélfalon keresztül. Az in vitro kísérletek azt mutatták, hogy a megemésztett mikroműanyagok (1-10 µm) nagy mennyisége ellenére csak kevés volt megtalálható a vizsgált bélsejtek belső felületén.

A 2019-ben a Göteborgi Egyetem által kiadott, „A mikroműanyagok hatása a szervezetre és a környezetre” c. tanulmánya szintén arra a következtetésekre jut, hogy ebben a fázisban nem lehet megbízható eredményekre jutni arra nézve, hogy az ember mennyire van kitéve a mikroműanyagok hatásainak.

A WHO 2019-ben közzétett egy tanulmányt, amely megállapítja, hogy jóllehet a mikroműanyagokról még csak nagyon korlátozott számban állnak rendelkezésre adatok, és az eredmények, tekintettel arra, hogy még nincsenek hivatalosan elfogadott módszerek a mikroműanyagok mennyiségének a meghatározására, “nem káros az ivóvizek mikroműanyag tartalma”. A tanulmány néhány megállapítása az EFBW honlapján – www.efbw.org – található.

A természetes ásványvíz forgalmazói számára fontos, hogy fenntartható módon védjék a természetet és termékeik minőségét. Mivel a mikroműanyagok egyre inkább a vizsgálatok előterébe kerülnek, az európai országok tudósai azon dolgoznak, hogy meghatározzák azokat a legmegfelelőbb vizsgálati módszereket, amelyek segítségével azonosíthatjuk a mikroműanyagokat, és mélyebben megérthetik a problémát.

A természetes ásvány- és forrásvizek forgalmazói biztosítják fogyasztóikat, hogy termékeik biztonsága és magas minősége kiemelkedően fontos számukra. Az iparág évtizedek óta különleges figyelmet szentel a környezetvédelemnek annak érdekében, hogy megőrizze természetes ásvány- és forrásvizei minőségét. A forgalmazott vizek olyan biztonságos és magas minőségű termékek, amelyek megfelelnek az Európai Unió ételekkel és italokkal foglalkozó szigorú előírásainak.

A forrás rendszeres tesztelése és felülvizsgálata mellett a tesztelés a palackozási folyamatban végig jelen van. Ez a garancia arra, hogy a fogyasztóhoz kerülő termék a legjobb minőségű. Az Európai Unió minőségbiztosítási egységei, valamint a megbízott külsős laboratóriumok évente több, mint egy millió vizsgálatot végeznek.

 

Az újrahasznosított PET minősége és biztonsága

Az iparágban az italok csomagolására szolgáló összes műanyag, üveg és fém csomagolóanyag újrahasznosítható. A műanyag csomagolóanyagok közül a PET palackokat hasznosítják újra leginkább. Az újrahasznosított PET használatának számos előnye van.

Mivel a PET 100%-ban újrahasznosítható, ezért a PET remek választás csomagolóanyagként történő használatra. A többi csomagolóanyaghoz képest a PET és az újrahasznosított PET súlya nagyon kicsi, ami csökkenti a CO2 kibocsátást. Az újrahasznosított PET nyersanyagként történő használata csökkenti a hulladék képződését, szükségtelenné teszi más nyersanyagok felhasználását, valamint erősíti a körkörös gazdaságot.

A PET a polietilén-tereftalát rövidítése, amely egy poliészter polimer. A poliésztereket először az 1930-as években kezdték gyártani, műszálas textíliák készítésére.

A jelenleg gyártott PET nagy részét textíliák gyártására használják, ipari vagy ruhaipari célból. Az utóbbi esetben rendszerint pamuttal vagy gyapjúval keverik. A termo-pulóverek például PET-ből készülnek.

Az 1950-es évek első felében a PET-et filmek csomagolására is kezdték használni. A film és a mágnesszalag esetében a PET hordozóanyag. Az 1970-es években kezdték el gyártani a PET palackokat, először üdítőitalok, majd víz tárolására.

Az utóbbi években egyre fontosabbá vált környezetvédelmi szempontból az elhasznált PET palackok újrahasznosítása. A használt PET palack ugyanis nem szemét, hanem értékes másodlagos nyersanyag. A visszagyűjtött PET palackokból számtalan új termék készíthető, például vágott szál, textília, de ami a legfontosabb, új PET palack is. Az újrahasznosítás által a PET egy zárt kör részét képezi, amely jelentősen csökkenti az értékes nyersanyagok (pl. nyersolaj) felhasználását.

Az újrahasznosítási folyamat során először eltávolítják a címkéket és a zárókupakokat, majd felaprítják a palackokat. Egy intenzív mosási folyamat után az anyag nyersanyagként használható pl. termo-pulóverek, hálózsákok és szigetelőanyagok gyártásánál.

Az elmúlt két évtizedben az újrahasznosítási folyamat olyan mértékben fejlődött, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján a PET-ből készített újrahasznosított anyagok élelmiszer tárolására is alkalmassá váltak.

Nem véletlen, hogy az Unió is az újrahasznosított másodnyersanyagok egyre növekvő arányú felhasználását szorgalmazza, amit az un. SUP (Single Use Plastic) irányelvben tett kötelezővé, meghatározva a felhasználási arányokat. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség vállalta, hogy a tagvállalatai által gyártott és forgalmazott PET palackoknál 2025-ig a kötelező 25 százalék helyett 30 százalékra, 2030-ig pedig a kötelező 30 százalék helyett 50 százalékra növeli az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát.

Az ásványvíz, gyümölcslé, üdítőital palackozók számára termékeik biztonsága és minősége nagyon fontos szempont. Ezért az iparág kizárólag magas minőségű, élelmiszer tárolására alkalmas újrahasznosított PET-et használ a palackok készítéséhez.

Az újrahasznosított műanyagból készült csomagoló anyagokat felhasználás előtt szigorú egészségügyi vizsgálatoknak vetették alá. Ezek eredménye azt mutatja, hogy az újrahasznosított PET palackok minősége megfelel az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos biztonsági előírásainak.

A minőség-ellenőrzések, valamint a válogatás és az újrahasznosítási folyamatokban történet fejlődés elősegíti, hogy az újrahasznosított PET-ben egyre kevesebb legyen a lehetséges szennyező anyag.

Az újrahasznosított PET felhasználásával kapcsolatban szólni kell az újrahasznosított PET-et tartalmazó PET palackokban a különböző anyagok lehetséges kibocsátásáról. A különböző tanulmányok kimutatták ugyan néhány vegyi anyag, mint benzol, acetaldehid, etilén-glikol jelenlétét, de minden mennyiség jóval a megengedett biztonsági érték alatt volt. Ezeknek az anyagoknak a jelenléte egészségügyi szempontból alacsony értékű kockázatot jelent, és elhanyagolható. Palackjainkban felhasznált összes újrahasznosított PET megfelel az EFSA élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos legszigorúbb biztonsági előírásainak.

A kimutatott szennyező anyagok közül az átlagfogyasztó számára a benzol a legismertebb. A benzol a legegyszerűbb aromás szénhidrogén, amelyet természetes gázból, nyersolajból vagy szénből nyernek. Legfőképpen a vegyiparban használják. Környezetünkbe leginkább a levegőből, különböző szennyező forrásokból, pl. kipufogó gázokból, benzinkutak üzemanyagaiból kerül, de a cigarettafüst is a leggyakoribb források közé tartozik. A benzol kis mértékben fellelhető gyümölcsökben, zöldségekben, olajos magvakban, tejtermékekben, tojásban és halban.

Az újrahasznosítási folyamatok természetéből és változékonyságából adódóan az újrahasznosított PET-ből készült palackok egy kis része véletlenszerűen tartalmazhat benzolt is, de a benzol tartalom jóval a megengedett egészségügyi, pl. az európai ivóvíz irányelv, vagy élelmiszeripari határérték alatt van. Összehasonlítás képen ugyanilyen mennyiségű benzol jut a szervezetbe egy tankolás vagy egy banán elfogyasztása során.

A benzol leginkább a PVC (polivinil-klorid) termékekből (pl. címkék) származik, amelyek véletlenszerűen belekerülhetnek a PET újrahasznosítási folyamatába. Számos palackozó ezért, ahol lehet, minimálisra csökkentette vagy teljesen megszüntette a PVC használatát a csomagolásban.

Az újrahasznosítással foglalkozó iparág a visszagyűjtött műanyagok jobb válogatása, és az újrahasznosított PET gyártása során történő mechanikai folyamatok optimalizálása révén lehetővé tette a szennyeződések mértékének minimalizálását. Minőség-ellenőrzésük az anyagok eredetének ellenőrzésétől az újrahasznosítási folyamat végéig tart.

A gyártók kizárólag kiváló minőségű, élelmiszeripari újrahasznosított PET-et használnak palackjaik gyártásához, amelyeket szigorú vizsgálatnak és ellenőrzésnek vetnek alá, mielőtt használatukat engedélyeznék.

Forrás: EFBW

 

Italcsomagolások visszagyűjtése

Az utóbbi években az Európai Unióban több jogszabály jelent meg, amelyek az élelmiszerek csomagolására, a csomagolóanyagok forgalomba hozatalára vonatkoznak. Az Európai Unió 2018/852 irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, valamint az egyszer használatos műanyag használatát szabályozó, röviden (Single Use Plastic) SUP irányelvként emlegetett 2019/904 irányelv súlyos kötelezettségeket ró a tagállamokra. Abban az esetben pedig, ha ezeket nem teljesítik a megadott határidőre, komoly büntetéseket kell fizetni.

Csomagolási hulladékok újrahasznosításának követelményei:

  2025-ig 2030-ig
Összes csomagolás hasznosítása 65 %  70 %
Műanyag hasznosítása  50 % 55 %
PET palack visszagyűjtése  77 %  90 % (2029-ig)
Újrahasznosított PET felhasználása  25 % 30 %

 

A Kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve szintén komoly célokat határoz meg a műanyag és fém csomagolásra vonatkozóan. A program szerint lehetővé kell tenni az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását. Radikálisan át kell alakítani a műanyag palackok, fém dobozok és üvegek használatának rendszerét, meg kell szüntetni környezetkárosító hatásukat.

Az egyszer használatos műanyag palackok, a fém dobozok és az üvegek ellepik a környezetünket, ugyanakkor jelentős részük visszavezethető a gazdaságba, támogatva a körforgásos gazdaságra történő áttérést. Mivel a hulladék érték, ezért az érintett cégek társadalmi részvételével olyan rendszert kell kialakítunk, amelyben visszaadjuk az üres műanyag palackok, fém dobozok és üvegek árát. 8 év múlva a műanyag palackok 90%-a újrahasznosításra kerül.

Az ásványvíz, gyümölcslé és üdítőital gyártó cégek felismerték az általuk használt csomagoló anyagok hasznosításának fontosságát. A műanyag csomagolóanyag kibocsátás csökkentése és az újrahasznosított műanyagok felhasználása már jó ideje iparágunk kiemelt célja. Ennek első lépéseként a gyártók innovációs tevékenységének köszönhetően az ágazatunk által használt műanyag palackok átlagsúlya 20 százalékkal csökkent a 2010-es értékekhez képest.

Továbbá, a hazai ásványvíz- és üdítőital gyártók a magyarországi élelmiszergyártó ágazatok közül elsőként fenntarthatósági vállalásokat tettek. Elkötelezték magukat arra, hogy 2025-ig az Unió által előírt 25 % helyett 30 %-ra, 2030-ig a kötelező 30 % helyett 50 %-ra növelik az újrahasznosított műanyag alapanyagok arányát a palackokban, továbbá valamennyi ásványvizes és üdítőitalos cég saját kampányt indít az italcsomagolások szelektív gyűjtésének népszerűsítésére.

Jóllehet a PET palackok az összes magyarországi csomagolási hulladék 3 %-át, az alumínium italos dobozok pedig a csomagolási hulladékok körülbelül 2 %-át teszik ki, az állampolgári figyelem középpontjában állnak. A téma jól átgondolt és megnyugtató kezelése a társadalom számára jól kommunikálható, és erre nagyon nagy szükség van.

Az ásványvíz és üdítőital ipar abban a különleges helyzetben van, hogy az elkövetkező években az első teljesen körforgásos, azaz hulladékmentesen működő iparággá váljon, hiszen valamennyi az ágazatunk által használt csomagolóanyag 100%-ban újra hasznosítható, azaz alkalmas arra, hogy használat után ismételten italos palackká váljon. És ezt tudatosítani kell a fogyasztókkal.

A környezetvédelmi célok nem valósíthatóak meg egyedül a kibocsátók által, a fogyasztók közreműködése nélkül. Ezért nagy szükség van a fogyasztók tájékoztatására, oktatására. El kell érni, hogy a fogyasztók tudatosan járjanak el, gyűjtsék össze a kiürült csomagolóanyagokat.

A fogyasztók nagy része nincs tisztában azzal, hogy a kiürült PET palack és alumínium doboz nem szemét, hanem értékes másodlagos nyersanyag. Ezért nem eldobálni kell – már csak a környezet védelme szempontjából sem – nem a kommunális szemétbe kell dobni, hanem szelektíven kell gyűjteni. Az így összegyűjtött PET palackot a PET palack újrahasznosító üzemben darálják, tisztítják, mossák, majd élelmiszeripari minőségű granulátumot készítenek belőle, amely alkalmas új palack készítésére. Ez a granulátum palackkészítő technológiától függően különböző százalékban bekeverhető az új granulátumba, csökkentve ezáltal a felhasználandó „szűz” granulátum mennyiségét. Ma már léteznek olyan technológiák, hogy 100 %-ban újrahasznosított PET granulátumból készítenek új palackot, a hazai piacon is megtalálhatóak ilyen palackba töltött ásványvizek. Ezzel az eljárással csökkenthetjük a csomagoló anyagok hulladékának a mennyiségét, és végső soron megszüntethetjük a hulladékképződést. Nem megszüntetni kell a PET palackot, mint csomagolóanyagot, hanem környezetbarát módon kell kezelni!

A PET palack ideális csomagoló anyag folyékony élelmiszerek csomagolására, nem véletlenül terjedt el az egész világon. Jól védi a termék minőségét, biztosítja eltarthatóságát, a közhiedelemmel ellentétben nem oldódik ki belőle káros anyag, könnyű, könnyen szállítható, nem törik, esztétikus. Ha szelektíven gyűjtjük és újrahasznosítva felhasználjuk új palack készítéséhez, nem keletkezik hulladék, környezetkímélő. Egy osztrák tanulmány szerint a PET palack ökológiai lábnyoma nagyon kedvező, összehasonlítva más csomagolóanyaggal, és minél nagyobb a palack készítéséhez felhasznált újrahasznosított PET hányada, annál kedvezőbb ez az érték. Az újrahasznosított PET palackokból készülő italcsomagolások szén-dioxid lábnyoma akár 80%-kal kisebb lehet, mint a kőolajszármazékból készülő palackoké.

Mindezeket azonban a fogyasztók nem tudják, a „műanyaggal” a PET palackkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Részint fel kell világosítani őket a PET palackkal kapcsolatos valódi tényekről, részint meg kell tanítani nekik a környezettudatos viselkedést: ne dobálják szét a palackot, hanem gyűjtsék szelektíven! Szükség van a felvilágosító kampányokra! És dicséretes, ha a cégek saját finanszírozásból valósítják ezt meg, ami nem csak egy – egy vállalatnak használ, hanem az egész ágazatnak.